Történelmi pillanat: újra indult Magyarországon az üveggyapotgyártás

a Masterplast Csoport és a lengyel Selena FM stratégiai együttműködésében megépült szerencsi hőszigetelőanyag-gyárban legördültek az első próbatermékek. A vállalatok tájékoztatása szerint az üzemszerű üveggyapot-gyártás a terveknek megfelelően 2025 harmadik negyedévében kezdődhet meg. A több mint 47,5 millió eurós beruházás nemcsak technológiai mérföldkő, hanem szimbolikus fordulópont is: hazánk ismét saját gyártási kapacitással rendelkezik az egyik legfontosabb hőszigetelő anyag terén. A projekt emellett gazdaságfejlesztési szempontból is jelentős: hosszú idő után ez az első nagyszabású ipari beruházás Szerencsen, amely munkahelyeket teremt és új lendületet ad a térségnek. A befektetőbarát környezet, az elkötelezett önkormányzat és a képzett, motivált helyi munkaerő egyaránt kulcsszerepet játszott a fejlesztés sikerében.

A múlt tanulsága – egy új korszak kezdete

Magyarország utolsó üveggyapotgyára 2009 márciusában zárta be kapuit Salgótarjánban, amivel akkor, egy több évtizedes hazai iparág szűnt meg. Azóta az ország teljes egészében importra szorult ebben a stratégiai termékkategóriában – egy olyan időszakban, amikor az épületenergetikai hatékonyság és a fenntartható építés minden eddiginél hangsúlyosabb kérdéssé vált.

A Masterplast és a Selena most ezt a több mint másfél évtizedes hiányt pótolja: A magyar vállalat még 2023 elején vásárolta meg az akkor még kezdetleges állapotban lévő fejlesztési projektet, amihez 50%-os részaránnyal, társtulajdonosként csatlakozott a lengyel Selena. Mára az üzlettársak nemcsak technológiailag, hanem szerkezetileg is működőképes, üzemkész gyártókapacitást hoztak létre aPimco Kft. nevű közös leányvállalat égisze alatt Szerencs városában. A vállalatok tájékoztatása szerint sikerrel lezárult a technológiai beállás, és a tervek szerint már a harmadik negyedévben elindulhat az üzemszerű termelés. Az esemény nem csupán egy projekt mérföldköve, hanem egy iparág hazai újra indulása – modern, zöld alapokon.

Miért kulcskérdés az épületek energiahatékonysága?

Az épületek energiahatékonyságának kihívása a jelen és a következő évtized meghatározó gazdasági- és klímapolitikai témája. Az energiaárak volatilitása, az energiafüggetlenedési célok megvalósítása, a környezeti szempontok felerősödése, valamint a háztartások rezsiköltségeinek tartós csökkentése mind közös metszetben találkoznak: a korszerűsített, jól szigetelt európai épületállományban.

Magyarország és Európa is szembesül azzal, hogy az energiahatékonyság növelése nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi szükségszerűség. Az épületekhez köthető energiafelhasználás ma az EU teljes energiafogyasztásának közel 40%-át teszi ki. Az Európai Unió ezért ambiciózus célokat tűzött ki. A2030-ig tartó „Felújítási Hullám” program keretében35 millió épület mélyfelújítása várható, ami a jelenlegi korszerűsítési ütem kétszeresére való felgyorsítását követeli meg a továbbiakban. Az új EPBD (az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv) már nemcsak elvárásokat, hanem kötelező érvényű minimumszabványokat is rögzít:

• 60%-os energiamegtakarítás elérése lesz az elvárás a mélyfelújítások során;
• A lakóépületek primerenergia-felhasználását 2030-ra 16%-kal, 2035-re 22%-kal kell csökkenteni;
• A legrosszabb energetikai állapotú nem lakóépületek 26%-át 2033-ig kötelező lesz korszerűsíteni.

Mindez azt jelenti, hogy a hőszigetelőanyagok iránti kereslet erőteljesen és tartósan növekedni fog, ráadásul gyorsuló ütemben.

Robbanásszerű keresletet hozhat az EKR törvény szigorítása

Mindemellett a 2025. júniusában elfogadott új Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) rendelet a hazai építőipar fellendítésének és az üveggyapot iránit kereslet erőteljes katalizátora lehet. Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) szerint a szabályozás akár 1500 milliárd forint megrendelést is generálhat az építőanyag-gyártók és kivitelezők számára és a szabályozás következményeként 2025 és 2027 között mintegy 150 000 lakóingatlan energetikai korszerűsítése valósulhat meg. A program keretében jelentős szerepet kap az üveggyapot, különösen a lakosság körében okkal népszerű ingyenes födémszigetelések megoldásában. A rendelet előírása szerint az előírt energiamegtakarítást 75%-ban lakóépületekből kell teljesíteni, amely stabil keresletet jelent az üveggyapot-gyártás számára, és középtávon kiszámítható bevételi pályát biztosít a befektető vállalatok részére is.

Masterplast–Selena: stratégiai válasz a kihívásokra

A Masterplast és a Selena stratégiai beruházása európai színvonalú választ ad a piac kihívásaira. A gyártástechnológia fókuszában azöld gondolkodás és az innováció áll, az üzem működése a ma elérhető legmodernebb megoldásokat ötvözi, és fokozottan a fenntartható gyártás elvei köré épül. Az üveggyapot fő alapanyaga a hulladéküveg, amelyet a gyártási folyamat során újra hasznosítanak. Az olvasztás elektromos fűtésű kemencében történik és a kötőanyag természetes-növényi eredetű un. BioBinder. Jövőbeli terv a projekttel kapcsolatban, hogy egy naperőműparkés energiatároló kapacitás is létesüljön, amely részben megújuló forrásból fedezheti majd a gyár energiaigényét.

A létesítmény évi 19 000 tonna termelési kapacitással bír, több mint 100 fő foglalkoztatása mellett. A beruházás összértéke 47,5 millió euró, aminek a megvalósulását a magyar állam 5,645 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette, a HIPA – Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. programján keresztül. A termékek a magyar piac kiszolgálása mellett a közép-kelet-európai régióban is értékesítésre kerülnek – a hazai igények kiszolgálásán túl tehát exportpotenciállal is bír az üzem.

Nemzeti érték – versenyképesség – fenntarthatóság

„A szerencsi üzem túlmutat egy gyártósor beindításán: ez egy stratégiai építőanyag hazai gyártásának újjászületése, amely nemcsak technológiai, hanem gazdaságpolitikai válasz is a fenntarthatóság, az energiaszuverenitás és az épületenergetikai átállás kihívásaira. Szerencs nem véletlenül lett a projekt helyszíne: az itt tapasztalt befektetőbarát környezet, az elkötelezett-támogató önkormányzat és a helyben rendelkezésre álló képzett, motivált munkaerő kulcsszerepet játszott a beruházás megvalósításának sikerében. Magyarország mostantól ismét gyártója lesz annak az alapvető hőszigetelő terméknek, amely nélkül nincs korszerű épület, nincs megtérülő felújítás, és nincs zöld jövő. A gyártás elindulása nemcsak a beruházás fontos mérföldköve, hanem egy hosszú távú vízió beteljesülése: a hazai hozzáadott érték, a technológiai innováció és a fenntartható fejlődés ötvözete. A jövő elkezdődött.” – fogalmazott Tibor Dávid, a Masterplast elnöke.

📌 Mi az üveggyapot, és miért fontos?

Az üveggyapot egy könnyű, ásványi alapú, szálas szerkezetű szigetelőanyag, amelyet elsősorban épületek hő- és hangszigetelésére használnak. Fő alapanyaga az újra hasznosítandó üveghulladék, a kvarchomok, és szóda. A gyártás során ezeket olvasztják, majd szálakká húzzák, és kötőanyaggal erősítik gyapotszerű anyaggá. Az üveggyapot jellemző hőszigetelési terméke a tetőszerkezeteknek, padlásfödémeknek, valamint szárazépítészeti válaszfalaknak és álmennyezeteknek.

Előnyei:

• kiváló hőszigetelő és hangszigetelő tulajdonságok,
• nem éghető (A1 tűzvédelmi osztály),
• páraáteresztő, de nem nedvszívó,
• könnyen beépíthető, akár „csináld magad” kivitelezésben is

A szerencsi gyár számokban

• Helyszín: Szerencs, 4,3 hektáros telephely
• Épület: 11 500 m²-es üzem
• Termelés: Évi 19 000 tonna üveggyapot
• Foglalkoztatás: Több mint 100 fő
• Beruházás: 47,5 millió euró, ebből 5,645 milliárd Ft állami támogatás (HIPA)
• Tulajdonosok: Masterplast Nyrt. és Selena FM S.A., 50–50%-os részesedéssel
• Technológia: Újrahasznosított üvegalap, BioBinder kötőanyag, elektromos kemence, jövőbeni naperőművel

A hazai hőszigetelőanyag ipar új fejezete

A szerencsi gyár nemcsak ellátásbiztonságot teremt, hanem regionális exportpotenciállal is bír. A termékek a magyar piac mellett a közép-európai régióban is megjelennek, miközben a hazai munkahelyteremtést és ipari innovációt is erősítik.